Kedvező és kedvezőtlen növénytársulások egymásra gyakorolt kémiai hatása.
A talaj felső termékeny felszíne alatt elhelyezkedő terméketlen réteg.
A még élő, de életfunkcióiban leállt növények állapota, ami addig tart, míg a fejlődésük kedvező feltételei nem alakulnak ki.
Az antagonista szervezetek létükkel, szaporodásukkal a kártékony szervezetektől elfoglalják az életteret. A parazitoid szervezetek szaporodásuk során a káros szervezetekben élősködnek, míg a ragadozók a kártékony szervezetekkel táplálkoznak.
Módszer a növények frissen vagy életben tartására a téli időszak alatt, a leszedett termény megfelelő tárolásával vagy a földben maradók védelmével.
A fiatal palánták áthelyezése új helyre, ami jobb feltételeket biztosít a fejlődésükhöz.
Lombhullató fák elbomlott levelei, amit szeparálva kell komposztálni a többi kerti hulladéktól, mert azoknál sokkal lassabban érnek össze.
Olyan kapa, amelyet a barázdák kialakításához, illetve a föld felhúzásához használnak.
A nőivarú virág megtermékenyítése a hímvirág pollenével, ami a termés, illetve a magok képződését eredményezi. A beporzás általában rovarok vagy szél útján történik, de esetenként a kerttulajdonosok végzik a jó termés biztosítása érdekében.
Meggyökereztetett hajtás vagy palánta különálló cserépbe ültetése.
A termesztett növényeket a természetben is előforduló élőlényekkel (vírus, baktérium, gomba, rovar stb.) védjük meg károsítóiktól. Ezeket a számunkra hasznos élőlényeket tudatosan szaporítjuk és alkalmazzuk.
A lefagyasztandó növényi részek hőkezelése a minőség megőrzése érdekében.
Kisméretű, hordozható takaróeszköz, amely védi a növényeket, ültetett sorokat a hidegtől és a széltől.
A magok növényvédő szeres kezelése, amely a csírakori betegségek ellen véd. A csávázott magok általában színesek.
A kerti locsolócső vagy az öntözőrendszer kis lyukakkal ellátott része, amelyekkel lehetővé teszi, hogy a víz egészen kevés, elnyelhető mennyiségben folyamatosan szivárogjon a talajba.
a csírázás gyorsaságát mutatja. Vannak gyorsan csírázóak (mint a borsó, bab) és vontatott kelésűek (petrezselyem, sárgarépa, hagyma).
A védett helyen előnevelt növények fokozatos hozzászoktatása a szabadföldi körülményekhez. Ezt az egyre gyakoribb szellőztetéssel, az öntözés és a tápoldatozás csökkentésével a takarás (üveg vagy fólia) fokozatos megszüntetésével érjük el.
Az a növény, amelyik kicsírázik, virágzik, termést hoz, majd a szezon végén elpusztul.
Az adott területen az előző évben termesztett növény.
Ezer darab vetőmagnak a tömege, amely segítséget ad a mag minőségének megállapításához és a szükséges magmennyiség kiszámításához.
A fajta egy olyan kultúrnövény-változatot jelent, amely szigorúan ellenőrzött termesztés, vagy nemesítés eredménye.
Idő előtti virágzás és terméshozás, amely rontja a növény minőségét, ízét, mint például a fejes saláta esetében is.
Az a művelet, amely során a földet a növény szára köré felhúzzuk. Ezzel egyrészt stabilizáljuk a gyökérzetet, másrészt védjük a növény ehető részeit a fénytől, javítva annak minőségét.
A kettős termesztésben az a növény, amely tovább foglalja a területet és nagyobb értékű vagy tömegű hozamot ad.
A gomba termőtestét (tönk és kalap) felépítő sejtfonalak szövedéke.
A gombás fertőzések ellen használt anyagok, melyek nagy része a gombaspórák csírázását akadályozza meg.
A technika távol tartja a gyomokat, amelyek a veteményünk magjaival konkurálnának. Készítsük elő a magágyat a vetésre, majd hagyjuk magára egy ideig, amíg a gyom magjaiból a növények kihajtanak. Ezeket azután a talajfelszín közelében végzett talajműveléssel kiirthatjuk a talaj különösebb háborgatása nélkül, mielőtt még a termesztett növényeink magját elvetnénk.
Kezdeti növekedése lassú, a talajt a tenyészidő későbbi idején fedi be jelentősebben, így a gyomok növekedésükhöz kedvező feltételeket találnak. Ilyenek a hagymafélék, feketegyökér.
Gyomirtó szerek.
A fajtanév utáni "F1 hibrid" jelölés két különböző fajtájú növény kereszteződéséből származó, első generációs utódot jelent. Az F1 hibridek sokszor életerősebbek, egyöntetűbb termést hoznak. A hibrid fajták vetőmag előállítása viszont jóval bonyolultabb, ezért a vetőmag ára sokkal drágább az úgynevezett "szabad elvirágzású" fajtákéhoz képest. A szabad elvirágzású fajták virágait ugyanazon fajtából származó egyedek termékenyítik meg.
A talajba évente nagy tömegben kerülnek növényi maradványok, melyek igen változatos összetételűek. Ez a nagy szervesanyag-tömeg aztán bonyolult mikrobiológiai folyamatok útján humuszanyagokká alakul át és ez a humuszkészlet lesz a talaj termékenységének a hordozója. A humuszanyagok számos gyakorlati funkcióval rendelkeznek. Fontos szerepet játszanak a talajok hő- és vízgazdálkodásában is.
A növények védelmét szolgáló könnyű szintetikus áttetsző textília, ami átengedi a napsugár, a levegő és a nedvesség nagy részét, de emellett védi a növényeket a hidegtől és a széltől. Ha megfelelően vannak rögzítve (leföldelve) a szélek, akkor a kártevő rovarokat is fizikailag távol tartja.
Kerti hulladékok (falevél, lekaszált fű, széna, gyomok, fűszernövények, zöldség- és gyümölcs származékok) felhasználásával, biológiai folyamatok hatására humuszszerű termék létrehozása.
Földszerű, sötétbarna színű, magas szerves anyag tartalmú organizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti hatások mellett. Kertben kitűnő anyag a talajjavításhoz. Zöldség- és virágágyások termékenységét segíti.
A talaj számára legfontosabb 3 fő tápanyagot (nitrogén, foszfor, kálium) egyenlő arányban tartalmazó keverék.
A zárt térben nevelt palánták kiültetése kerti ágyásokba. Szükség lehet előzetes edzésre.
Szabályos, kisméretű mutatós veteményes kert.
Olyan trágya, amely a levélre permetezve hatásos. Ez egy gyors módja a tápanyagok bejuttatásának, amelyet gyakran a nyomelem hiány tüneteinek jelentkezésénél alkalmaznak. A tápanyagot speciális formában kell előállítani, hogy a levél által hasznosítható legyen, ugyanis a normál trágya megperzseli a leveleket.
A pH érték 7,0 alatt van.
Ha egy évben kétszer is tudjuk hasznosítani a földterületünket, a második növényt másodnövénynek nevezzük.
A mikroelemeket a növények igen kis mennyiségben, nyomokban veszik fel. Az ember és az állatok a növények elfogyasztásával biztosítják a mikroelem igényüket. Előfordulhat, hogy a talajból hiányzó mikroelem csak az emberben jelentkezik hiánytünetként. A növények számára nélkülözhetetlen mikroelemek a réz, bór, cink, molibdén.
Ha hosszabb időn keresztül ugyanazon a területen termesztjük ugyanazt a zöldségnövényt. Hatására csökken a terméshozam.
Annak a talajszerkezetnek a jellemzője, amely jól átdolgozott, omlós és egyenletes.
A nitrogénkötő baktériumok rendelkeznek azzal a képességgel, ami lehetővé teszi a levegő nitrogénjének gyökér által felvehető vegyületek formájában való megkötését. A pillangósok gyökérgumóiban élősködnek, így ezek a növények - saját nitrogénforrásuk lévén - kevesebb trágyázást igényelnek.
A növények három fő nélkülözhetetlen tápanyagának: nitrogén, foszfor (phosphor) és kálium rövidítése. Ha a tápanyag csomagon ez áll "N:P:K 7:7:7", az azt jelenti, hogy 7% a nitrogén, 7 % a foszfor és 7% a kálium tartalma. Általában a kiszerelésen csak a számokat jelölik betűk nélkül, de a megrendelésen a tápanyag neveit is fel kell tüntetni.
Azok a növények, amelyek az önmaguk által spontán elszórt magból képesek reprodukálni magukat.
A savas vagy lúgos kémhatás mértéke, melynek megállapítása a talajnál fontos. A semleges kémhatás pH értéke: 7.0, ennél alacsonyabb érték savas, magasabb érték lúgos kémhatásra utal.
Hüvelytermésű növények, ahova a bab és borsó is tartozik. Sajátosságuk, hogy a gyökérgumóikban élő baktérium fajok képesek a levegő nitrogénjét a gyökerek számára felvehető nitrátok formájában megkötni.
Palánták eltávolítása a sűrűn kelt sorokból, hogy a megmaradtak fejlődéséhez nagyobb életteret biztosítsunk.
A pH érték 7.0 alatt van.
Azok a növények, melyek egyazon fajtájú szülőktől származnak, és sajátságaikban hozzájuk hasonlítanak, nem úgy mint a hibridek, amelyek két, különböző fajtájú és tulajdonságú egyed keresztezésének eredményei, új tulajdonságokkal
Olyan palánta, amit gyökerestől kihúztak a földből, pl. paradicsom, káposzta, amit nem tápkockában neveltek.
A gyorsan fejlődő zöldségféléknél használatos vetési módszer, mely során a vetőmagokat folyamatosan szabályos intervallumokban (7-10 naponként) újra és újra elvetik a termésidő folyamán, elkerülve ezzel a termények felhalmozódását.
Szerves eredetű talajjavító adalék, mint amilyen a komposzt, levélhumusz, állati trágya, tengeri hínár, stb.
Az a művelet, amely során az évelő növényeket szaporítás céljából részekre szedjük és elültetjük.
A csíranövény első vagy első pár levele, amely a valódi levelek előtt jelenik meg. A sziklevél alakjában és méretében is különbözik a később kifejlődő igazi levelektől.
Szerves anyagból álló réteg, amellyel beborítják a talajfelszínt, hogy megvédjék a hidegtől, melegtől, széltől és a kiszáradástól.
Ebben az időben foglalja el a zöldségnövény a területet (vetéstől vagy ültetéstől a felszámolásig).
A talaj felső, legtermékenyebb rétege, amelyben a gyökerek nőnek.
Ha túl sűrűn kelnek a helyrevetett magok, pár leveles állapotban kapával vagy kézzel ki kell ritkítanunk, hogy a növényeknek elegendő hely jusson. Lehetőleg a gyengébben fejlett növényeket távolítsuk el.
A palánták nagyobb térközzel történő átültetése nem sokkal a csírázás után, hogy a további fejlődésük maximálisan biztosítva legyen.
A termőterület speciális kihasználása, amelynél a növények előre megállapított összetételét, arányát, sorrendjét és körforgását megtartjuk. Alapelemei: a növényi összetétel, - növények aránya, - növények sorrendje, - körforgás.
Tulajdonképpen a vetésforgó elődje, melyben a területet úgy hasznosítják, hogy évente új növényfaj kerül az előző helyére, meghatározott időnként a terület pihentetésére is sor kerülhet.
A földbe hosszan bevájt sekély barázda, amelybe a magokat ültetik.
Azok a növények, amelyeket azért telepítenek, hogy beásva a talajba, növeljék annak termékenységét és javítsák szerkezetét. Erre különösen alkalmasak a pillangósok, mert képesek a levegő nitrogénjét megkötni, amit a növények közvetlenül hasznosítani tudnak.