A kertészkedés amellett, hogy segíti testünk szellemi és fizikai harmóniájának megőrzését, összetett ismereteket is igényel. Fő célja a család egészséges életmódjának kialakítása. A vegyszermentes, friss zöldségek előállítása nem csak anyagi hasznot jelent a családnak, hanem fontos szerepet játszik a természetközeli életmód kialakításában. A kertész részese a körülette lévő növény- és állat életközösségnek, ezért beavatkozásait, céljainak megfelelő változtatásait csak felelősségteljesen végezheti. Elhelyezkedése: ideális egy délre néző, a háztól nem túl messzire fekvő terület. Továbbá figyelembe kell venni a talajviszonyokat. A tartósan nedves talaj ugyanúgy kedvezőtlenül ültethető be, mint a túlzottan homokos, kavicsos, vagy netán építési munkálatok során tömörré vált talajok. Mérete: a konyhakert díszítő funkciója mellett az étlapot is gazdagítja. Egyes hobbikertészek már-már az önellátásra törekednek, de ehhez személyenként 80-90 m2 területre lenne szükség. Ha kevesebb területtel rendelkezünk, praktikus a magaságyás készítése. Tipp: magaságyás kialakításához: készítsünk egy fa keretet, melynek impregnált részét mélyen a földbe engedjük. A keretet fából, de különböző falazó anyagból is készíthetjük. A kész vázat hordjuk meg 30 cm magasságig fanyesedékkel, ággal a szellőzés érdekében. Erre helyezzünk komposztot, vagy konyhai hulladékot, istállótrágyát, majd kerti földet és komposztföldet 25-30 cm magasan. Az előkészítést ősszel végezzük, hogy kora tavasszal mielőbb ültethessünk az ágyásba. A talajban lezajló bomlási folyamatok megemelik az ágyás hőmérsékletét, ezért korán veteményezhetünk. KELÉS: a vetőmagoknak nem szükséges napfény a kelésig, annál inkább meleg. Fajtól függően 15-28 °C az optimális csírázási hőmérséklet. A paradicsomnak elegendő a 15 °C, a paprika és a tojásgyümölcs 28-30°C-ot igényel a csírázáshoz. ÁPOLÁS: amint az első csíranövények megjelennek a palántanevelő tálca fedelét fordítsuk el, majd amikor a kelés befejeződött távolítsuk el a fedelet és tegyük a tálcát napsütötte helyre. Kerüljük a túlöntözést, csak akkor adjunk vizet a tőzegpogácsákra, amikor színük világosbarna lesz. A tőzegpogácsában kikelt 2-3 palántából csak egyet, a legerősebbet hagyjuk meg, a gyengébbeket csípjük ki. Kiültetés előtt eddzük meg a palántákat, vagyis fokozatosan helyezzük ki a szabadba, előbb félárnyékos helyre, majd lassan a teljes napsütésre. Éjszakára mindig vigyük be a palántanevelő tálcákat. Az egészséges palánta szép sötétzöld színű, szára erős, nincs felnyurgulva. KIÜLTETÉS: a májusi fagyok elmúltával kikerülhetnek végleges helyükre a palánták. A paprikának, paradicsomnak, padlizsánnak a kert legnaposabb helyén készítsünk ágyást. A növények legalább 30-40 x 40-50 cm térállást igényelnek, fajtól és fajtától függően. A kijelölt tövek helyén kapával készítsünk kis gödröt, nagyon meghálálják a növények, ha tövenként 1-2 kg komposztot teszünk a mélyedésbe. Az így előkészített mélyedéseket locsoljuk meg, majd helyezzük bele a Jiffy tőzegcserepes palántát, (a hálót nem kell eltávolítani a gyökerek azt könnyen átszövik) és takarjuk be földdel. Fontos: ültetéskor a tőzegcserepek széle 1-2 cm-rel mélyebbre kerüljön a földbe, semmiképp ne maradjon a föld felszínén. ZÖLDSÉGNÖVÉNYEINK TERMESZTÉSE ÉS TÁRSÍTÁSA A sokféle zöldségnövényünk termesztése történhet: - helybevetéssel: borsó, retek, saláta, sárgarépa, cékla, spenót, ezek kevésbé igényes zöldségfélék és rövid a tenyészidejük, - palántaneveléssel: paradicsom, paprika, dinnye, uborka, tojásgyümölcsmelegigényes és hosszú tenyészidejű zöldségfélék, - vegetatív úton: dughagyma, fokhagyma, rebarbara (tőosztással). A vetés mélységét befolyásolja: a vetőmag mérete és a talaj minősége, vízellátottsága. Az általánosan ajánlott értéknél a hideg, cserepesedésre hajlamos agyagtalajokon sekélyebbre vessünk, laza talajon a kiszáradás elkerülése végett ajánlatos mélyebbre vetni. A vetést követően apró magvaknál (hagyma, sárgarépa, petrezselyem) tömörítsünk, mivel öntözéskor a magok elmozdulhatnak. A palántákat ugyanarra a mélységre kell ültetni, mint ahogyan az előnevelésük során álltak. Ez alól csak a paradicsom kivétel, azt ültethetjük sokkal mélyebbre, mivel szárából oldalgyökereket fejleszt. Magvetés céljára legalkalmasabb az alacsony tápanyagtartalmú, steril, rostált tőzeg és az agyagmentes homok keveréke. Régen a sterilitást úgy biztosították, hogy a palántanevelésre szánt földet sütőben átforrósították. A túltrágyázott talajkeverék veszélyes a palántákra, mivel kiégeti a fiatal csíranövényeket. Ügyelni kell, hogy a szaporító, nevelő edények is sterilek legyenek. A palántanevelés során gyakran felléphet a palántadőlés, a palántavész. A betegséget gombák (Rhizoctonia solani, Pythium debaryum) okozzák, és a fertőzés forrása a talaj. Honnan jönnek a gyomnövények? Ássunk fel a kertünkben egy kis földdarabot és meglátjuk, hogy néhány napon belül gyomnövények lepik el a felszínét. Hogyan kerültek oda? Sok téves hiedelemmel ellentétben nem a vetőmag tasakból! Minden termőtalaj több ezer gyomnövény maggal van tele. Egy köbméter termő talajban 800 ezer - 1,5 millió gyommag található. Ezeket lehet, hogy a szél vitte oda, vagy a korábban virágzó és magjukat kihullató gyomnövények hagyták maguk után, vagy éppen a madarak révén kerültek oda. A gyomnövények magjai általában aprók, és így kevés tápanyag tartalékkal szolgálnak a csíráiknak. Legtöbbjüknek a talajfelszínhez egészen közel kell lenniük, hogy a magoncoknak esélyük legyen a kikelésre. A mélyre került gyommagok 30 évig is megőrzik életképességüket, és alvó állapotban arra várnak, hogy a felszínre kerülve kicsírázhassanak. Ezért fordul elő, hogy mélyebb ásás után, vagy máshonnan odahordott termőföldből nem a korábban megszokott gyomnövények kelnek ki. Fontos: a kertünkben lévő gyomnövényeket még az előtt pusztítsuk el, mielőtt magjaikat megérlelhetnék. A komposztban a gyomnövény elpusztul, de a beérett gyommagok szívósabbak és csak magasabb hőmérsékleten pusztulnak el. Helyes komposztálás: Legalább kétszer forgassuk át a komposztot, hogy a külső részek is bekerüljenek a magasabb hőmérsékletű rétegbe. Az első átforgatás után a komposzthoz ne keverjünk friss anyagot! A kertben ezért az új hulladékot új halomba kell gyűjteni. Átforgatás után a felszaporodott mikroroganizmusok lebontják a könnyebben bomló szerves anyagokat, a hőmérséklet elérheti a 70-75°C-ot is. Ennek köszönhetően az esetlegesen bekerült gyommagvak is elvesztik csíraképességüket. Szükség szerint öntözzük is meg a komposztot. A bontó baktériumok a levegő mellett a 40-60%-os nedvességtartalmat kedvelik. Időtartama 4-8 hónap. Akkor végeztünk jó munkát, ha komposztunk nem büdösödik, a végtermék barna, morzsás szerkezetű, illata a tavaszi földére emlékeztet. Jó és rossz szomszédok a kertekben A vetésforgót tartsuk be a zöldségeskertünkben is, melynek lényege, hogy ne kerüljön azonos családból származó, vagy azonos tápanyagigényű növény egymás után ugyanarra a területre. Például arra a területre, ahol paradicsom vagy paprika volt, ne ültessünk a következő évben tojásgyümölcsöt.
