A hagyma is a hidegtűrő zöldségfélék közé tartozik, amely nem érzékeny a fagyra, korán, már február végén - március elején ültethető. Míg a dughagymáról ültetettek (az extrém szárazságot kivéve) öntözés nélkül is termeszthetőek, a magról vetett hagymákat öntözni kell.
4-5 keskenyebb sor (10-15 cm) után következzen egy szélesebb "művelő út", ami legalább 30-35 cm széles. Így kényelmesen tudunk a sorok között gyomlálni, öntözni, kapálni. Homokos talajon kicsivel mélyebbre 4-5 cm, kötöttebb talajon sekélyebbre, 3-4 cm mélyre vethetjük. A túl sűrű vetést kelés után ki kell egyelni, 3-5 cm távolságra ritkítani az állományt - azaz méterenként 15-20 növényt hagyjunk meg. A hagymamag lassan csírázik 2-3 hétre is szükség lehet, míg megjelennek. A kiszedett hagymákat át palántázhatjuk máshová, jól viselik az átültetést. A növekvő hagymákat rögtön fogyaszthatjuk újhagymának, ami megmarad, mert nem tudjuk elfogyasztani, felhasználhatjuk jövőre dughagymának. Kapáljuk és öntözzük a termesztés folyamán.
A vöröshagymát általában dughagymáról szaporítják. Külön, önálló területre duggassuk a télire termesztett hagymát. Eltartható, nagyfejű termés általában csak az apró dughagymából lesz. Társnövénynek hagyjunk helyet a sárgarépának és a paradicsomnak is. Ha száraz az idő, meghálálja az öntözéstés a talajlazítást, gyomtalanítás. Amikor a szár kezd sárgulni, a hagyma beérett. Ez általában augusztusra tehető. Mielőbb ássuk ki és szedjük is fel, ha esős az idő. Ha ilyenkor eső éri, újból hajtani kezd és már nem teleltethető át. A szedett hagymát napon, vagy fedett szellős száraz helyen kiterítjük, megszárítjuk. Kézzel ledörzsöljük a földet, majd kiterítve tovább szárítjuk. Átválogatjuk, a sérülteket félre tesszük mielőbbi felhasználásra, az egészségeseket rekeszekbe, ládákba tesszük.
A hagymatermesztés sikere a dughagyma ültetési mélységétől függ. Ezért ügyeljünk arra, hogy az ültetési mélység kötött talajon ne legyen 1 cm-nél több. Ültetésre legalkalmasabbak a mogyoró nagyságú hagymák. Ha túl mélyre ültetjük, könnyen magszárba szökken.
Éves termesztéshez a Makói bronz javasolható, amely jól tárolható, valamint a Makói 104, mely hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik. Jó termőképességű az Alsógödi, jó minőségű az Aroma, a Favorit és a Pannónia fajta egyaránt. Kiváló gyöngyhagyma a Fertődi ezüstfehér. Lilahagymák a Tétényi rubin és a Braunschweigi.
Lombja nagy, erőteljes, színe fűzöld, viaszbevonata minimális. Hagymája megnyúlt gömb, a felső harmadában szélesebb, tönkje és nyaka fokozatosan keskenyedő. A héj zárt, több rétegű, bronzbama. Húsa kemény, tömött, fehér, közepesen csípős. Termőképessége igen jó, nyers fogyasztásra alkalmas, alakja és héj szilárdsága miatt a gépi betakarítást jól tűri.
Kétéves termesztésre a hazai fajták a legjobbak: a Makói, a Makói CR, kisebb mértékben a Makói fehér.
A hagyma akkor érett, ha a levele sárgulni kezd, illetve magától elfekszik. A magról vetett hagymát augusztus végen, szeptember elején, a dughagymáról ültetettet valamivel hamarabb szedhetjük. A sorok kiforgatása után a hagymát egy-két napig a talajon szárítjuk. A leszáradt levél- és gyökérmaradványoktól, a szennyeződésektől megtisztítjuk, szellős tárolóban tároljuk.
Tavasszal a fonnyadó, földre fekvő vöröshagyma tövek mutatják a hagymalégy kártételét. Az imágó házi légyre emlékeztet, 6-6, 5 mm hosszú, színe hamuszürke. A tojás hosszúkás, piszkosfehér, kb. 1 mm – es. A lárva hossza kifejlett állapotban 6-8 mm, fehér színű, henger alakú.
Magyarországon elsősorban a csapadékosabb évek alatt károsít. Olyankor a vöröshagyma egyik legsúlyosabb kártevője. A kárt a hagymalégy lárvája okozza.
Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik. A talajban telel báb alakban. Az imágók rajzása rendszerint a cseresznyevirágzással esik egybe. Kezdetben nektárral táplálkoznak, majd párosodnak. Tojásaikat általában többesével a vöröshagyma levélhónaljába vagy a levelek közé rakják. A fiatal nyüvek azonnal a hagymafejbe furakodnak, s további fejlődésük ott folytatódik; ez 2-3 hétig tart. Ez idő alatt több hagymát is károsítanak, egyikből a másikba többnyire a gyökérzónán át hatolnak be. A kifejlett nyüvek a károsított növényt elhagyják, hogy a talajban bábozódjanak. A 8-14 napig tartó báb állapot után jelenik meg az újabb generáció. A nyári nemzedék imágói júliusban rajzanak és a lárvák a hónap végén károsítanak, majd bábjaik telelnek át. Esős időszak kedvező körülményeket teremtenek a hagymalégy számára.
Tápanyagban gazdag talajt igényel, de nem lehet frissen trágyázott a földje. Ahhoz, hogy kielégítő termést kapjunk, szükséges a tápanyagpótlás. A szerves trágyák közül a csirketrágyából készült trágyaléből
Öntözése: Kihajtás után rendszeresen locsoljuk, mivel a hagyma is szenved a szárazságtól. Nehezen fejlődik, ha gyomos a terület, ezért a gyomtalanítás is fontos feladat. A gyomtalanításkor óvatosan kapáljunk, hogy a hagymatestet ne sértsük meg.
Forrás: www.gazigazito.hu
